Hungarikumok és földrajzi árujelzők az agrárágazatban
szakmai konferencia az Agrárminisztérium és a Magyar Védjegy Egyesület szervezésében, az EOQ MNB Egyesület közreműködésével
Ideje: 2024 április 4. (csütörtök) 09:00 – 14:00 óra
Helyszín: Agrárminisztérium, földszint – Kupolaterem (1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 9.)
Gláser Tamás, a Magyar Védjegy Egyesület ügyvezető elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a hungarikumok és földrajzi árujelzők témakörében ez az első közös konferencia az Agrárminisztérium és a Magyar Védjegy Egyesület közös szervezésében, az EOQ MNB Egyesület közreműködésével. A Magyar Védjegy Egyesület (MVE) az agrártárca új stratégiai partnereként, azt a célt tűzte ki a konferencia megrendezésével, hogy átfogó képet kapjanak a résztvevők a 10 éve indult és sikeresnek bizonyult hungarikum programról és az előadók segítségével feltárják a Hungarikumok Gyűjteményében rejlő lehetőségeket a hungarikum védjegy használatától az uniós oltalomig.
Antal Andrea a Hungarikum Főosztály főosztályvezetője nyitóbeszédében elmondta: a hungarikum védjegy mellett hamarosan igényelhető lesz a kiemelkedő nemzeti érték védjegy is, így nem csak a hungarikum képviselők, hanem a Magyar Értéktárba tartozó értékek gazdái is tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Bizodalmát fejezte ki abban, hogy a két védjegy nem csak marketingeszközként, hanem gazdasági haszonteremtő lehetőségként is szolgál használóik számára.
Gál Péter, a Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztály főosztályvezetője azzal a jó hírrel kezdte köszöntőjét, hogy az agrártermékek földrajzi árujelzőire vonatkozó egységes uniós jogszabálytervezetet az Agrárminiszterek Tanácsa a múlt héten, március 26-án egyhangúan elfogadta, így várhatóan áprilisban kihirdetésre kerül. Az uniós rendelet hatálybalépése kézzelfogható előnyökkel jár a olyan kezelőszervezetek megalakítására, amelyek aktívan és felkészülten tudják menedzselni a földrajzi árujelzős termékek köré szerveződő tevékenységet, és segítik termelőiket az oltalom nyújtotta lehetőségek és piaci előnyök kiaknázásában. Végül kiemelte, hogy a 2016-ban indult Eredetvédelmi Program eredményeként 56-ról 87-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős magyar agrártermékek száma, így az elmúlt egy évben a Keleméri bárányhús, a Szabolcsi alma és a Lajta sajt, továbbá három regionális pálinka (Borzag pálinka, Sárréti kökénypálinka és a Nagykörűi cseresznyepálinka) részesült uniós oltalomban. Jelenleg további 9 agrártermékünk, közöttük a Medgyesi dinnye és 8 bor elnevezés uniós oltalom iránti eljárása van folyamatban.
Pallóné Dr. Kisérdi Imola vezető kormány-főtanácsos, a konferencia moderátora a HÍR Bíráló Bizottság elnökeként elmondta, hogy a Hagyományok-Ízek-Régiók (továbbiakban: HÍR) programot az Agrárminisztérium a Földrajzi Árujelzők Program előiskolájaként működteti 2010 óta. A HÍR Bíráló Bizottság döntése alapján már 216 hagyományos és tájjellegű termék viseli a HÍR védjegyet. Ezek közül 30 termék földrajzi árujelzője uniós oltalmat szerzett, így legutóbb a Lajta sajt és Szabolcsi alma. Az EOQ MNB Egyesület, mint az Agrárminisztérium stratégiai partnere számos minőségügyi szakmai konferenciát szervezett az elmúlt két évtizedben a minisztériummal együttműködésben, melyeknek kiemelt témája volt az EU minőségpolitikájának részét képező minőségrendszerek: a földrajzi árujelzők és hagyományos különleges termékek oltalmi rendszerei.
Az előadások anyagai és az eseményről készült fotó a Kapcsolódó anyagok menüpontban találhatóak.
